Erre van egy technikai és egy valamilyen más jellegű (most nem jut eszembe milyen) válaszom . Az egyik az hogy ha valamilyen kép megszületik a fejemben, vagy egy bizonyos jelenség, esemény játszódik le elöttem egyszerübb fotóval megörökíteni és utána lerajzolni. a technika amível dolgozom nem engedi meg, hogy élő modell után dolgozzak ezt befolyásolja az idő és a hely is. Gondolom ez logikus. Ahoz meg hogy fejből rajzoljak mindent nem vagyok elég profi.
A másik válaszom meg inkább filozófikus jellegű. Ez elég hosszú történet, de megpróbálom rövidre fogni. A fényképészet napjainkban már nem az ami ez elott 100 évvel volt. Mindenkinek van fényképezőgépe, mindenki pillanatokat örökít meg (Baudrillard szerint megölik a pillanatot), azt sokszorosítják szétszórják a nagyvilégban internetten küldik kapják stb. Egész világunk képekre alapul, körbe vagyunk véve megrögzített pillanatokkal az utcán, épületeinkben stb. olyan az egész világ mint a halott pillanatok múzeuma. egyszóval a fénykép és ezáltal a pillanat felhígult, megsokszorodott. Én ebből a megsokszorodott pillanatból készítek egy egyedit ami ugyan már soha nem lesz az igazi, eredeti pillanat mível átment a fényképezőgépen és esztétikai szerepe megváltozott. Szeretem az ellentéteket, gondolom lehet érezni ebben aze egész folyamatban ezt. Remélem sikerült érthetően megfogalmazni a gondolataimat.
2007. november 27., 19:55
Erotikus.
2007. november 27., 20:54
Ez is benne van
2008. április 12., 00:08
erdekes kepek. de mondd, miert masolod a fotokat?
2008. április 14., 18:26
Erre van egy technikai és egy valamilyen más jellegű (most nem jut eszembe milyen) válaszom . Az egyik az hogy ha valamilyen kép megszületik a fejemben, vagy egy bizonyos jelenség, esemény játszódik le elöttem egyszerübb fotóval megörökíteni és utána lerajzolni. a technika amível dolgozom nem engedi meg, hogy élő modell után dolgozzak ezt befolyásolja az idő és a hely is. Gondolom ez logikus. Ahoz meg hogy fejből rajzoljak mindent nem vagyok elég profi.
A másik válaszom meg inkább filozófikus jellegű. Ez elég hosszú történet, de megpróbálom rövidre fogni. A fényképészet napjainkban már nem az ami ez elott 100 évvel volt. Mindenkinek van fényképezőgépe, mindenki pillanatokat örökít meg (Baudrillard szerint megölik a pillanatot), azt sokszorosítják szétszórják a nagyvilégban internetten küldik kapják stb. Egész világunk képekre alapul, körbe vagyunk véve megrögzített pillanatokkal az utcán, épületeinkben stb. olyan az egész világ mint a halott pillanatok múzeuma. egyszóval a fénykép és ezáltal a pillanat felhígult, megsokszorodott. Én ebből a megsokszorodott pillanatból készítek egy egyedit ami ugyan már soha nem lesz az igazi, eredeti pillanat mível átment a fényképezőgépen és esztétikai szerepe megváltozott. Szeretem az ellentéteket, gondolom lehet érezni ebben aze egész folyamatban ezt. Remélem sikerült érthetően megfogalmazni a gondolataimat.